A dolog kicsit nehezen indult.
Valószínűleg a kifutópályát nem takarították le rendesen, vagy egy kis szennyeződés került a kerozinba.

Mindenesetre 10 perc bénázás után a gépek felszálltak és miszlikbe aprították Redskins City-t.
Andrew Luck  ....  hmmm  ..  nos, ő volt Andrew Luck.
Hilton szana-szét szívatta a cornereket.
Fleener akkor nem volt üresen amikor nem akart.
Boom Herron-nak csak a lábnyomát szimatolták.
Moncrief az egyébként is rém gyenge Skins secondary-t szedte szét.

49-27.

Ha nem lépnek le a gázról lehetett volna 66-27 is.
Mindegy, valahol mindenki előre elkönyvelte ezt a győzelmet és a csapat hozta a kötelezőt.

Lássuk az észrevételeket.

Nem aprózzuk el.

Minden egyes meccs után van bizonyos létjogosultsága a Luck-al kapcsolatos kritikáknak.
Ettől függetlenül amit az offense nyújt a szurkolóknak minden vasárnap, az páratlan és szemet gyönyörködtető.

A szezon 3/4-éhez érve kijelenthető hogy véglegesen elbúcsúztunk a a rövid yardos, Stanley Havili-vel megspékelt, "csak haladjunk előre komótosan" támadó egységtől.

Ehelyett van nekünk egy offense, amelyik vezeti a ligát 20+ yardos játékok terén.
Van egy QB-nk aki 8,2 (!) yard/pass átlagot hoz. és vezeti a ligát passzolt jardokban.
Emellett tegyük a szívünkre a kezünket, ki nem visít extázisban amikor Moncrief 79 yard-os passz játék után befut az end zone-ba?
Ugye, ugye.
Egészen különleges amit látunk.

Védelem

Arról, hogy Manusky miért kénytelen ennyire blitz orientált védelmet futtatni, már itt írtunk.

A következmény a Skins meccsen is látható volt. Colt McCoy sikeres passzainak túlnyomó része abból származott, hogy a blitz nem ért célba és le tudta adni a labdát 3-6 yardra levő tight end-eknek, meg running back-eknek.

Ez minősíti McCoy-t is ( ez nem a mi problémánk ugye), ám minősíti a védelmet is.

A Newsome kölyök mutat némi jeleket hogy lehet belőle jó pass rusher.
A Werner kölyöknek is voltak már jó pillanatai.
Összességében azonban ( Mathis hiányában ) nincs pass rush és ez egyben előre vetíti az árnyékát a playoff szereplésünknek is.
Ha nincs  pass rush, vagy akár egy kicsi nyomás a QB-n, akkor a cornereket és linebackereket előbb utóbb megverik, mert nem lehet mindenkit tartani hosszú ideig.
Sajnos akármilyen attraktív is a támadó egység, jelenleg nincs megfelelő védelmünk ahhoz, hogy Super Bowl-t nyerjünk.

RG Knee

Természetesen igazolást nyert a döntés, hogy 2012-ben Luck-ot kellett választani RGIII helyett.
Az egyik kezdő lesz Indianapolisban még 10-15 évig, a másik ( Colt McCoy játszik helyetted ember !) ... hagyjuk.

O-line

Luck első megmozdulásainak egyike sack-fumble volt és ekkor persze azonnal felhördül a nép... a line úgy szar ahogy van!
Nos... nem.
Luck-ot  összes kísérletéből 4,1 %-ban sackelték. Ez sokkal jobb mint a liga átlag. Egész pontosan 18%-al jobb.
Miért tűnik mégis ennyire rossznak?
Mert - mint azt tegnap is láttuk - a Colts extrém mennyiségben próbál mélységi passzt játszani, a legtöbbet a ligában.
A mély passzhoz idő kell, alapesetben 1,5 - 2,5 másodperccel több mint a normál - "megtalálom a közeli célpontot" passzhoz. Ergo a fal feladata ennyivel nehezebb.
Ennyire passz orientált offense mellett ennyi bőven belefér.
Hogy Luck a zseb összeomlása esetén hány fumble-t vét, az egy másik kérdés - és lehet ez az igazi probléma -, de erről majd egy másik alkalommal beszélünk. 

Emellett a line futás esetén is képes a megfelelő lyukakat megnyitni, ahogy ezt Herron esetében láttuk.
Az hogy T-rich úgy bolyong a pályán, mint Stevie Wonder mikor megpróbál kijönni a zsúfolt metróból az nem a line hibája.

Dontae Moncrief

Elkapott yardokat tekintve Moncrief a 4. a csapatban annak ellenére hogy mindössze 33-szor dobtak felé.
Feeeeeed Moncrief!!

T.Y Hilton

Star Trek rajongók tudják, hogy a Vulkán bolygón létezik egy praktika amit úgy hívnak, hogy Mind Melding, avagy tudat egyesítés. Az eljárás lényege hogy az ujjakat a partner megfelelő koponyapontjaira helyezvén létrejön egy állapot, amikor a két személy mint egy egység éli meg a múltat és a jelent.

Valahogy így...

Meggyőződésem, hogy T.Y és Luck minden meccs előtt elvégzi ezt a műveletet.
Nem lehet ugyanis mással magyarázni azt a láthatatlan szellemi köteléket, ami ezt a két embert összeköti.

Természetesen erről a játékról beszélek.

2. negyed 6:56 van hátra.
Luck a 10 yardos vonalon szökdel balra és figyeli a hogy kinek lehet passzolni ( a balra mozgás egyenes vállakkal neki, mint jobbkezes irányítónak nem a legegyszerűbb feladat ).
Majd megleli Hiltont aki ugyan pont az oldalvonal felé mozog - ellenkező irányba mint ahogy kellene -, de mi történhetik?
A tudategyesítés megtörtént, tehát Hiltonnak pontosan tudnia kell, hogy hol kell elkapnia a labdát.
Ezért tehát Luck 250 km/h sebességgel átfűzi a labdát 2 védő között, miközben Hilton pont visszacsavarja a testét annyira hogy meglegyen a touchdown.

Valahogy így...

A két piros téglalapba nem szabad dobni, mert leszedik a labdát.

A rés tehát kb 40 centi.

A labdának ( zöld nyíl) kicsit balra kell csavarodni, hogy legyen esély az elkapásra.

Hilton kezeinek (kék nyíl) vissza kell nyúlni kb. 1 métert hogy találkozzon a labdával.

A tudategyesítésnek köszönhetően mindez csont nélkül megtörténik.
Nincs más magyarázat.
Vagy esetleg Marvin Harrison szelleme költözött T.Y.-ba.
Akárhogy is van... ez a T.Y. Hilton - Luck kapcsolat  egészen elképesztő.

Mi lesz most?

A gyenge ellenfelek elleni otthoni meccseket letudtuk.
Jöhet a Browns... ahogy most kinéz Johnny Football irányítása mellett.
Vagy Hoyer-el.
Hmmmm ..   nyerhetőnek látszik.