Kilenc éve sikerült nyitómeccset nyerni legutoljára.

Reméltük hogy megszakad a sorozat... Nem így lett.

Sok minden kellett volna hogy összejöjjön, hisz a Hawks egy nagyon jó csapat és még a legjobb játékunkkal is kapaszkodni kellett volna.
A szomorú az hogy igazán a látottak alapján fogalmunk sem lehet milyen az a "jó játék", mert minden csapatrész csak köhögött a pályán.

De vegyük sorra őket.

Carson Wentz

Ahhoz képest hogy 15 alkalommal ütötték meg és 4 sack-et nyelt be, kihozta a meccsből amit lehetett.
Ha alkalmanként 1 másodperccel több ideje van, akár még igen látványos playeket is lehetett volna látni tőle.
De nem volt.

Azt gondolom hogy amilyen szinten a Luck utáni összes QB elterelgette a csapatot, arra Wentz is képes lesz.
Nem omlott össze a nyomás alatt, próbált kimozogni a zsebből, nem dobott picket. Hogy ez mire lesz elég hosszú távon azt még nem lehet tudni, de pánikra nincs ok.

O-Line

Csak remélni lehet, hogy a line teljesítménye nem egy hosszú szenvedés kezdete.
Arra mindenki számított hogy Julien Davenport nem fogja megváltani a világot a a bal szélen, de hogy így menjenek át rajtuk újra és újra arra senki sem.

Braden Smith-et egy nála 40 kilóval könnyebb rusher egyszerűen hanyatt lökte... , 4 és 1-nél ..., amiből sack is lett..., tán az utolsó esélyünknél hogy vissza jöhessünk a meccsbe. 

Temetni nem kell őket még mert Fisherrel kiegészülve nyilván jobb lesz a helyzet, de az eddigi alapkőnek számító egység nagyon tudása alatt teljesített.

Ryan Kelly a meccs utáni interjúban viszont korrekt módon elismerte hogy sokat hibáztak és külön kihangsúlyozta hogy az ellenfél minden húzására fel voltak készítve, meglepetésszerű felállással nem találkoztak, csak egyszerűen nem tudták végrehajtani a tervet.

Receivers

A legalapvetőbb route megfutásához is kell 2-3 másodperc.
Ha a QB-nek csak másfél mp áll rendelkezésére, mert utána arcában az egész védelem abból sok jó nem sül ki.
Így tehát WR-ek teljesíményét nem lehet érdemben minősíteni.

Jellemző adat hogy a futók(!) 12 elkapásból 108 yardot hoztak össze, a WR-ek 10 elkapásból 122-őt.
Ha nincs tiszta zseb, nincs passzjáték sem. Ez egy ilyen egyszerű játék.

Defense

Ne szépítsük.
Wilson az első félidőben szétkapta a secondary-t mint floki a lábtörlőt.
A szerencsétlen safety Willis pofont pofon után nyelt be. Mire az első TD után magához tért, újabb Sehawks elkapó érkezett rá 140 kilométeres sebességgel.
Leonard és Okereke nem volt sehol, a futást nem tudtuk megfogni. 

A második félidőre aztán magához tért az egység, de ekkor már késő volt.

Ha volt egy két kellemes pont a meccsen akkor a második félidőben egy két egy egyéni teljesítmény a védelem részéről volt az.

Buckner sack, Leonard forced fumble, Moore hosszú passz védekezése.

Playcalling

Biztos sokat készültek, de igen sok volt a fejvakarós hívás.

Először is, mintha kőbe lenne vésve hogy a Colts az első down-ra fut... középre... egy nyilvánvalóan szenvedő fal mögött.... 1-2 yardért.
Másodszor Reich valamiért beleszeretett abba az "egzotikus" felállásba, hogy mindhárom WR-t egy oldalra küldi merthogy ekkor a védők összezavarodnak és elkeseredésükben rituális öngyilkosságot követnek el a pálya közepén.
Nem zavarodtak össze.
A LB-k szépen összetömörültek előttük és mire valamelyik kiszabadult Wentz többnyire már az életéért küzdött. Shallow cross esetleg ?

No és most?

Ahogy a cím is mutatja, ez a meccs ( egy igen jó csapat ellen) szépen megmutatta hogy milyen erőt is képvisel a Colts.
Így az év elején azonban hál' Istennek még rengeteg szépítő érv áll a rendelkezésünkre.

Majd ha Wentz összerázódik a csapattal.
Majd ha az O-line magához tér.
Majd ha ez, meg az.

A hétvégék nem lesznek nyugodtabbak az biztos.