Vissza a földre ...

2012. október 15. 20:12 - Macko

Otthon, édes otthon.

Milyen jó is odahaza lenni. Tudjuk merre van a fürdőszoba, kényelmes a fotel, a távirányító mindig kéznél van.

Ha kellemetlen vendég érkezik pofán verjük és becsukjuk a kertkaput.

Az 5. heti diadalmenet után olyan érzésünk volt, hogy otthon legyőzhetetlenek vagyunk.

Jött a kellemetlen vendég pofán vertük és mentünk vissza sörözni.
Minek kimozdulni ezek után?

Sőt itt vége is lehetne az alapszakasznak.
Hisz mindenki boldog, az edző lábadozik, Playoff kaliberű csapat lettünk; tehát jöjjön a Playoff, AFC döntő, Superbowl stb.

Sajnos néha ki kell mozdulni.
Például New Yorkba. Szép város.
9-35. Zakó. Puffff.....

Hogy is van ez?

Pedig a dolgok jól indultak. Nagyon is jól.

12 yardos passz Allen-nek. Ezek után egy 40 yardos drive... majd 3 és 1-nél Luck túldobja Allent.

Punt.

Hogy 4 és rövid esetében a Jets 40 yard-jánál puntolni kell vagy érdemes e nekimenni a negyediknek ezen lehet vitázni, mindenesetre ilyen futójáték mellett (nincs Donald Brown) nem biztos hogy én nekimentem volna.

Sebaj.
Jön a védelem és küldik haza Sanchezt kávézni. 3 and out.

Jövünk mi és villámgyorsan megyünk előre 57 yardot egészen a Jets 2 yard-jáig... majd 3 és goal-nál Luck túldobja Fleenert. (megjegyzem 10 yardról Fleener fölé dobni nem kis teljesítmény)

Field goal.

Még nem volt vége az első negyednek, de a dolgok már kezdtek szétesni.

A mexikói csoda QB végigasszisztált egy 80 yardos futás sorozatot.
Cory Redding kidőlt térdsérüléssel.
A Jets újra futott 57 yardot, TD.

Nem folytatom... A Colts többé nem állt fel a padlóról.

43 yardot futottunk egy csapat ellen akik ellen átlagban meccsenként 172 yardot futottak.
Andrew Luck: 22/44, 280 yard, 2 INT, nulla TD.
Reggie Wayne 5 elkapás 87 yard.
Az O-line milliszekundumok alatt omlott össze majdnem minden játéknál.
252 futott yardot nyaltunk be.

Minden idők idők egyik legnagyobb latin-amerikai származású QB-je ellenünk érte el szezoncsúcsot jelentő 82 (!!) passzolt yard-ját.

A jó,:

Jerry Hughes és Jerrel Freeman.
A lehangoló védekező teljesítmény ellenére ők ketten kiemelkedtek a mezőnyből. Hughes jegyezte az egyetlen sack-et és az egyetlen ember volt aki néha odaért Sanchez-hez.

Dwayne Allen.
A kölyökből nagyon nagy TE lesz szerintem, gyors, erős, nem omlik össze az első tackle után, megbízhatóan kapja el a passzokat és legalább 3 ember kell hogy földre vigyék.

A csapat nem adta fel az utolsó percig. Küzdöttek, akartak (talán túlságosan is) és ez az amit szeretünk látni.

a rossz:

Andrew Luck sajnos tegnap úgy játszott mint egy rookie. El voltunk kényeztetve nagyon az eddigi teljesítménye alapján, de ennek előbb utóbb be kellett következnie.
Folyamatosan alá-, fölé-, mellé dobta a labdákat. Nyilvánvaló rövid yardokat nem futott meg. Az INT-eknél is olyan   szitukba dobta bele a labdát hogy nézni is hajmeresztő volt.

Dwight Freeney. Önmaga árnyékaként ténfereg a pályán. Lehetséges hogy a sérülése hátráltatja, de rendkívül rossz nézni azt hogy szerintem végig csak alibi játékot játszik.

és a csúf:

Tom Zbikowski. Eleddig vártam az effajta kijelentésekkel. de Zbo egy nulla. Zéro, Semmi.
Emberfogásban nem jó, szerelni nem tud, folyamatosan rossz helyen van és futásnál sem tömi a lyukakat.
Tudom, tudom... Bethea-ról is lepörgött Greene, de ő legalább villant egy-két szép tacklet meccsenként, odaér a futóhoz.

Mindezek ellenére a kilátások szerintem továbbra sem sötétek.

Az év elején senki nem várta volna, hogy világvégét kiáltunk amiért nem vertük péppé a Jets-t.
Ez egy rookie csapat és mint ilyennek a meccseik is hullámzóak. Ez van. Ilyen lesz a Colts szurkoló élete ebben az évben. Mindenesetre a Green Bay elleni meccset kell elfelejteni a leggyorsabban. Az a kivétel és nem pedig a szabály. Most szépen visszatérünk a hazai fészekbe és jöhet a Browns, feltehetőleg egy sokkal kellemesebb véggel.

Nem látom indokát az edzői stáb anyázásának sem, különösen nem 5 meccs után egy ilyen fiatal csapatnál.
Egy rossz játék és indul a Manusky-t kirúgni, deresre húzatni, felnégyelni, kivégezni című kórus az itthoni és a tengerentúli blogokban egyaránt.

Szeretnék emlékeztetni arra, hogy Redding kidőlése után a pályán levő védelmi front line gyakorlatilag a preseason meccsek 4, negyedében felálló gárdával volt azonos.

Végezetül egy rövid visszatekintés.

Pagano "beiktatási beszédében" arról hogy milyen csapatot akar annyit mondott:

"We must run the ball and stop the run"

Huuuu..  hörögtek az elemzők.
Mit képzel ez! A mai modern NFL-ben, ahol minden a passzra és passzvédekezésre épül? Abban az NFL-ben ahol 4000 passz yard alatt már nudli csapat vagy? Micsoda őskövület ez az ember?

Nos.

Két vereség során (Jags, Jets) szétfutottak minket.

Két győzelem esetén egyrészt levettük Petersont a pályáról, másrészt a GB ellen az idei legjobb futójátékot nyújtottuk.

Khmm... khhmm ..  mielőbbi jobbulást mester!!

3 komment
Címkék: vereség Jets

A bejegyzés trackback címe:

https://colts.blog.hu/api/trackback/id/tr854850071

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

trezeguet20 · http://wttj.blog.hu/ 2012.10.19. 11:56:34

Gratulálok az írásaidhoz, most olyan formája van a blognak, mint amire az indulásakor számítottam. Csak így tovább! :)

Macko 2012.10.19. 22:06:32

@trezeguet20: Ezért érdemes csinálni. Köszönöm.

trezeguet20 · http://wttj.blog.hu/ 2012.10.20. 17:00:45

@Macko: Sajnos egyre kevesebben vagyunk, mióta Apu eligazolt tavasszal, de a keménymag megmarad! Megnéztem idén minden meccsünket, remélem, továbbra is a hét órás sávban maradunk. :))
süti beállítások módosítása